Az írásrendszerek fejlődésének igen fontos fejlettségi foka, amikor idegen nyelvben alkalmazzák azt. Az alfabetikus írás kevés jelet használ, ezért könnyen megtanulható. A betűírás a szavakat elemeire szedi szét, a középpontban nem a gondolat, hanem egy hang szerepel. A kép-szó írás összefoglal, egységben lát, a betűírás szétbont, egységekre oszt. A betűírás megteremtői a görögök és a föníciaiak, a betűírás legelterjedtebb változata a latin ábécé.
A római ábécét latin írás néven ismerjük, hívhatnánk európai írásnak is. E betűsor két és fél ezer évig fenn tudott maradni változatlan formában, megfelelve oly sok nép szellemi igényének. A római írásban felfedezhetjük a rövidítéseket, más szóval a gyorsírást.
Magyarországon az első latin betűs magyar írás a Tihanyi apátság alapítólevelében olvasható. Az első hosszabb szöveg a Halotti beszéd, az első vers az Ómagyar Mária-siralom, 1200 tájáról (iskolai tanulmányainkból ismerősek lehetnek e művek). Magyarországon az első kódex a 11. században készült, a tatárjáráskor elveszett. A csatári apátság tulajdonában volt, két faluval kárpótolták az apátságot a veszteség miatt. A könyvgyűjtés a térítő szerzetesek megérkezésével egy időben indult meg.
A görög írásnak két fő változata létezett a keleti (ión) és a nyugati (dór), íróanyagként a papiruszt használták. Az írás széles körben elterjedt, a görög lakosság írástudó volt. Különböző írásmódokat használtak könyvírásra, a mindennapi dolgok rögzítésére, a hivatali életben és a díszítésre is.
A zsidó nép kezdetben ékírást használt, majd megismerkedett a betűírással és kialakította a mai napig használatos írásrendszerét a kvadrátát, melynek jellegzetessége, hogy minden jel beleírható egy kis négyzetbe.
Az arab írásban a legtöbb betűnek három alakja van, attól függően öltenek alakot, hogy a szó elején, közepén vagy végén szerepelnek. Az írás jobbról balra halad. A modern számok írása arab közvetítéssel került Európába.
Kr.u. a 9. században két szerzetes Cirill és Metód munkásságának eredményeként megszületik a szláv ábécé,
melynek továbbfejlesztéseként Metód egyik tanítványa, Kliment megszerkeszti a cirill ábécét.
Ma az általános iskolákban már egyáltalán nem, a középiskolákban esetleg második nyelvként ismerkedhettek
az orosz nyelvvel. Az általános iskola felső tagozatán, illetve középiskolás éveim alatt oroszul tanultam,
írásrendszerük még nyomokban sem hasonlít a latin betűs íráshoz. Győződjetek meg róla!
| vissza |